Óvodai élményeim Németországban egy 3 éves kisfiú anyukájaként

óvoda rajzolás

Még az év elején költöztünk ki férjemmel és 3 éves kisfiunkkal, Zalánnal, egy német kisvárosba. Az elején nagyon tartottam attól, hogyan fogunk beilleszkedni a német nyelv hiányos ismerete végett. Igaz a férjem tökéletesen beszél németül, de én a konyhanyelvet is alig, fiúnk pedig csak magyarul beszél. Természetesen az ovik kiválasztásakor nem egyedül kellett döntenem, a férjem mindenben segített, így azzal nem is volt probléma. Hamar találtunk egy szuper óvodát a közelben, ahova fel is vették csemeténket.

Kezdeti óvodai nehézségek

Ahogy sejtettem nem ment könnyen a beszoktatás. Zalán egyébként is egy visszahúzódóbb, félénkebb gyermek, nehezen nyílik meg új társaságban. Így pedig, hogy még nyelvi akadályok is nehezítették az óvónőkkel és kis csoportáraival a kommunikációt, nehezen alakult ki a kötődés. Viszont ahogy teltek múltak a napok, hetek, észrevettem, hogy egyre több német szó ragad rá és előfordult olyan is, hogy miközben mesélte az aktuális ovis élményeket egy-egy szót németül használt (ahogy az óvodában azt hallotta). Gondolom ennek köszönhetően is, kialakultak a kis baráti körei és már az óvónőkkel is felszabadultan tudott viselkedni. Ehhez egyébként kb. 3-4 hónapra volt szükség. Mondanom sem kell, nagyon büszke voltam rá, hogy ilyen gyorsan feltalálta magát és minden nehézség ellenére beilleszkedett.

Az óvodáról általában

Mivel ahány óvoda annyiféle tapasztalat, így én csak a sajátomról tudok beszámolni. Az ovi nagyon jól felszerelt, kint is, bent is. A csoportok átlagos létszámúak, 23-25 gyerek van egy csoportban. A hétköznapokat színes programokkal tarkítják, a szokásos karácsonyi, farsangi mulatságok mellett, itt minimum havonta van valamilyen kis esemény, amikhez sokszor a szülők is csatlakozhatnak. Ilyen a közös szülői süti vásár, piacra menés, Márton napi körmenet… stb. Ezeknek a programoknak hála szuper kis szülői közösség alakult ki, aminek köszönhetően az én nyelvtudásom is sokat fejlődött.

Mindent összevetve azt tudom mondani, hogy az itteni ovik (legalábbis amiről hallottam), nagyon gyerekközpontúak és talán kicsit lazábbak mint az otthoniak. Persze itt is vannak szabályok, napi rutin és a többi, de például itt a délutáni alvás szabadon választható. Amelyik gyerek nem igényli, annak nem kötelező csendben feküdnie az ágyán, elmehet rajzolni, mesét olvasni, vagy más játékkal elfoglalni magát.

Ahhoz, hogy én is jó kapcsolatot tudjak kialakítani az óvónőkkel, nekem is fejlesztenem kellett a német nyelvtudásomat. A kommunikációban ami nekem nagyon sokat segített az elején, az Lupán Ágnes egyik letölthető könyve, a A 100 legfontosabb német ige – példamondatokkal című ebookja. Nagyon gyakorlati és szuper hasznos kis gyűjtemény, bátran ajánlom mindenkinek!

Óvoda Németországban