november 15, 2017 Jergel Timea® 0Comment

Gyerekként sosem találkoztam ilyen esettel. Sosem kellett megtapasztalnom, hogy az akkori társaim kiközösítenek, csúfolnak, vagy még ennél is rosszabb, testi erővel bántanak. Talán egy egyszerű átlagos kis csajszi voltam, aki sosem akart kitűnni, aki sosem akart többet és nagyobbat mutatni, mint az akkori társai. És ezidáig soha, de soha eszembe nem jutott, hogy egyszer ilyesmivel kell foglalkoznom.

Most miért írom, joggal kérdezitek? Nos azóta, minden más lett, azóta én is szülő lettem, van két gyerekem. Azóta, mindent átértékeltem, azóta, mindent másképpen élek meg. És egy nagyon rossz érzés fog el, akkor ha valaki bántja a gyerekemet.

“Ha a gyerekemet bántják engem bántanak!”

Ismerős nektek az érzés? Ti, hogyan kezelitek az ilyen helyzeteket?Egyáltalán kerültetek,már ilyen helyzetbe?

Ezer meg egy kérdést tudnák, most felsorolni nektek. De inkább ehelyett kifejtem véleményem. Véleményem amely szubjektív, véleményem amely, arról szól, hogy én mindenképpen megvédem a gyerekemet. Mert ugye mi mást is tehet egy szülő, mint meghallgatja és megvédi a gyereket.  Egy szülő bátorítsa és támogassa a gyereket. Egy szülő adjon biztonságot és tanítsa meg mindenre a gyereket.

És most nem csupán az elfogultság beszél belőlem, hogy az én gyerekemnek nem lehet semmit mondani, az én gyerekemre nem lehet rászólni. Hanem komolyan minden porcikámban azt érzem, hogy azzal pont engem bántanak meg.

Persze én azon szülők közé tartozom, aki mindent megtesz, hogy ezek az esetek elkerüljék a gyerekeimet. Ha véletlenül belefut egy egy erőszakos, durván lekicsinyítő beszélgetésbe azonnal kimentem. Megbeszélem vele, nem csak azt, hogy mi történt, hanem tanácsot adva, ha legközelebb ilyen helyzetbe kerülne, hogyan védje magát meg. Ki kell találni egy megoldást, arra, hogy hogyan kezelje a helyzetet, azt a helyzetet amikor durván bánnak vele. És nem verekedésre tanítom, hanem oldja meg ésszel. Gyakran a szavak többet érnek, hamarabb célt érnek.

Természetesen míg élek, anyatigrisként fogom védeni gyerekeimet,és nem engedem meg, hogy bírálják a gyerekeimet. És biztos vagyok benne, hogy vannak olyan felnőttek, akiknek fontos vagy, és segíteni akarnak majd neked.

Nehéz ügy, az egyszer biztos. Ti mit gondoltok?

Ha tetszett oszd meg másokkal is, vagy hagyj egy kommentet!

Puszi Nektek!

 

Kövess ITT-FACEBOOK oldalamon és ITT-INSTAGRAM oldalamon is!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.