augusztus 9, 2016 Jergel Timea® 0Comment

Nehéz anyaként következetesen nevelni gyerekeinket. Ezzel én is szembesültem nap mint nap. Próbáltam mindig ott lenni, ha kell, ha segítségre van szükség. De hamar ráéreztek az ízére, s határok nélkül tudták sorolni kéréseiket. Míg végül azt vettem észre robot vagyok saját testembe.

Én is hibáztam többször mint szeretném, mire ráébredtem én nem így akarok élni! Nem akarok napi robotként felkelni, nem másoknak szeretném élni az életem, hanem magamnak. Már a felismeréstől jobban éreztem magam mint előtte! Jegyzetet kezdem vezetni, beosztottam a feladataimat, azt tervezetem, hogy követni fogom ezeket a szabályokat.

Megtanultam mi a fontos, megtanultam, hogy hogyan ne vegyek mindent magamra. Nőtt az önbecsülésem. Nagyon sok dologra ráébredtem. Kezdtem megérteni mitől döntenek és cselekednek az emberek úgy ahogy. Megváltozott a hozzáállásom, s kezdtem megérteni a saját reakcióimat, hogy mit miért csinálok, s mit miért teszek. Mára már azt is tudom, hogy ez a testi – lelki fáradság, amit követelnek tőlem gyermekeim elmélyíti kapcsolatukat. Tudom kezelni a helyzeteket és sokkal jobban érzem magam.